Teszterspúrság.

Szerintem nem éppen úgy nézek ki, mint aki nem engedhet meg magának egy minőségi alapozót. Szerintem pontosan úgy nézek ki, mint akinek nem mindegy, hogy 3 árnyalattal sötétebb, vakolathatású maszk borítja-e az arcát. De még ha valóban erre spóroltam is volna össze minden pénzemet, ami még több empátiát igényelne az eladók részéről, és még tiszteletreméltóbb, akkor sem értem, miért van szájhúzás, ha tesztert szeretnék – főleg, amikor az általam választott árnyalat nincs, és valami mást akarnak rám sózni.

Elvárás:

Clinique-Foundation-300x224

Ez történt ugyanis a Clinique-ben. Mutattak egy másik verziót, mert a szokásos alapozó árnyalatom elfogyott. Felkentem magamra és úgy éreztem, hogy nekem most tényleg 10 mp alatt kellene ezt eldöntenem…, de nem fogom, csak mert mellettem türelmetlenül téblábolnak úgy, hogy közben én vagyok az egyetlen potenciális vásárló a boltban. Esetleg segítene, ha meg tudná mondani az eladó, hogy jól látom-e, hogy pink árnyalatú. De nem. Még én magyarázom neki a tónusokat.  Nem értette, én meg inkább megtartottam magamnak, hogy néha szétnézhetne a saját honlapjukon (írásban szókimondóbb vagyok, szóban azonban végtelenül udvarias). És akkor kimondtam a varázsmondatot, és szó szerint leírom, mi történt:

– Nem tudom eldönteni. Kaphatok belőle esetleg egy tesztert?

– Mi lenne, ha inkább berendelnénk a kifogyott alapozójából?

– Nem, köszönöm, kipróbálnám ezt, hátha tényleg jobb…

Erre az eladó egy kollégájáért kiáltott, olyan fanyalgó arccal, mintha a saját zsebéből kellene állnia a teszter árát.

Kinyomnál ebből egy használatra valót?!

Egy használatra valót. Hiszen nem is olyan fontos egy alapozó kiválasztása, nem igaz? Olyan, mint egy körömlakk, nemde? Hát nem!
Mivel egy használattal biztosan nem fogom észrevenni, hogy minden szempontból jó-e a bőrömnek vagy sem, csak azt érték el vele, hogy biztosan nem fogom megvenni – pedig én Clinique alapozót AKARTAM venni. Mi lett volna, ha bizonytalan vagyok és nem tudom, hogy azt akarok-e venni?
Egyébként még aznap megtaláltam az eredetileg keresett árnyalatot egy Douglas-ben. Egy Douglas-ben!!!!

Nem tudom, hogy a teszterspúrság “magyar” dolog-e – talán a magyar nőket ennyire igénytelennek tartják vagy épp gazdagnak vagy épp ingyenélőnek.  (Szívesen meghallgatom egyébként eladók tapasztalatait is, hátha a magyar találékonyság/ingyenélés valamilyen formája a teszterharácsolás. De ebből akkor sem szabadna kiindulni.) Mindenesetre az biztos, hogy ha besétálok külföldön egy Sephorába, boldogan mosolyogva dobálják a vásárlók után a tesztereket.

Valóság:

IMG_20141001_104917

Ennyi fért az amúgy szupercuki kis tégelybe, ennél azért nagyobb arcom van 😀 Így hát nem vakartam le a tégely faláról.

Nektek van hasonló élményetek? Gondolom van.

Reklámok

7 thoughts on “Teszterspúrság.”

  1. Röhejes és bicskanyitogató. Én itthon még soha nem kaptam tesztert – ha kértem, max, ha épp volt nekik valamiből, ami elfeküdt, és az általában valami férficucc volt. Köszi. 😉 (Azokat nem kértem, hanem nagykegyesen hozzácsapták a vásárlásomhoz.)
    Clinique-es tapasztalatom nekem is akadt, bár nem szaküzletben, hanem egy Müllerben. Almost powdert akartam venni, de bizonytalan voltam az árnyalatban, ezért segítséget kértem. Korábban ugyanott már kaptam is szakszerű tanácsot, így most is hasonlóra számítottam. Kérték, hogy várjak néhány percet, mert a Clinique-szakértő kolléganő épp szüneten van, de mindenképpen ő az, aki ebben a leginkább segíteni tud majd. Oké. A hölgy megérkezett, én pedig vázoltam neki a helyzetet. S mit tesz? Fogja az első árnyalatot és bőszen elkezdi kenni a SAJÁT kézfejére, majd közli, hogy szerinte ez jó lesz. … NYÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Azt hiszem, nem kell többet mondanom. 😀

    Kedvelés

    1. lehet, hogy én vagyok a régimódi, de leginkább az győz meg egy “csodatermékről”, ha bátran adnak tesztert belőle – tudván, hogy fog annyira jól szerepelni, hogy visszajössz érte.

      Kedvelés

      1. Namost én azt gondolom, hogy egyrészt az ilyen helyeken sajnos vagy nem sajnos nem olyan nagyon okos (hogy politikailag korrekt legyek) embereket alkalmaznak, hogy ezt felmérjék, másrészt hipót mernék inni rá, hogy a teszter termékek otthon pihennek a polcukon ésvagy az aukciós oldalakon hirdetik őket.

        Kedvelés

      2. sajnos az ilyen dolgok az internet világában villámgyorsan rontják egy márka hitelét. engem az háborít fel, hogy nem bőrszakértők az eladók. 😦

        Kedvelés

  2. Na igen, valószínűleg mindenki jobban járna, ha valóban képzett és hozzáértő emberek végeznék ezt a munkát, csak őket meg is kellene fizetni ugye, és sejtem, itt kezdődik a probléma.

    Kedvelés

  3. Félelmetes, de én tesztert lassan nem is merek kérni. Olyan fejjel néznek rám, mintha kedvtelésből tesztereket gyűjtenék, pedig szimplán nem akarom tovább halmozni az elszúrt vásárlásaimból összegyűlt készletet itthon és már óvatosabb vagyok. Félelmetes a hozzáállás..

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: