Nagy Kozmetikai Címke Értelmező Kéziszótár

Egy kozmetikum, ha minden összetevője engedélyezett, forgalomba kerülhet. De mit szabad ráírni? És attól még, hogy ráírták, hihető-e? Mit is jelentenek ezek a tudományosnak hangzó címkék, jelzők pontosan? Hangzatos szövegek, és ami mögöttük van.

IMG_2659

Bőrgyógyászatilag tesztelt: Bármit jelenthet. Nagyon jól hangzik, de ha bármit jelenthet, valójában semmit sem jelent. Ez egy tolerálhatósági vizsgálat – azt jelenti, hogy effektive emberi bőrre kenték, és minden rendben ment. De hogy kire, mire (azaz milyen bőrtípusú emberre, ill. melyik testrészére) tették, azt nem tudni. Tesztelhetnek egy arckrémet pl. a háton is, ami egy jóval vastagabb, kevésbé érzékeny bőrfelület, mint az arc, így kevésbé reagál az összetevőkre is, allergiás reakció itt ritkábban alakul ki. Ezt a hátas példát több szakember említi. A “bőrgyógyászatilag tesztelt” címke tehát tolerálhatóságot deklarál, azt hogy nem károsak a termékek, a hatékonyságot azonban nem fémjelzi.

Klinikailag tesztelt: Ez már komolyabban vehető, mert kontrolláltabb. A vizsgálati körülményeket, a nemzetközi előírások betartását, a marketingben felhasználható állításokat etikai bizottságok ellenőrzik, melyben orvosok, ápolók vesznek részt. A vizsgálati eredményeket pontosan dokumentálni kell, de laikus nem férhet hozzá a tesztek eredményeihez, ezek lényegében gyártási titkok. A nagy márkák ezt le is szállítják, bízni lehet bennük.

A szakemberek szerint: “A “bőrgyógyászatilag” és a “klinikailag” tesztelt termékek között valójában nincs különbség. A szavak lényegében szinonimák, mivel a teszteket rendszerint bőrklinikákon igényesen végzik. Ha hangsúlyozzák, hogy “klinikai” vizsgálatok történtek, valószínűbb, hogy nem valami olcsó tesztről van szó, ezeket pedig csak a legnagyobb márkák engedhetik meg maguknak.”

Független fogyasztói tesztek alapján: Nem jelent semmit. Irányított, pénzelt kutatás, amiből bármit ki lehet hozni. Szubjektív vélemények, csűrhető-csavarható az eredmény, ha a jó kérdéseket teszik fel. Egy eredményt pusztán más típusú, irányított kérdésekkel egész más irányba lehet terelni. Ha nem simít ráncokat eléggé, még mindig ki lehet futtatni mélyhidratálásra stb. Arról nem is beszélve, hogy olyan bőrtípusú embereket gyűjtenek össze, akiken jól fog tesztelni a termék. Akne elleni krémet ne gondold, hogy aknés embereken fognak tesztelni (max. jogi okokból 1% ilyen bőrű lesz a kutatáson), alapvetően normál, nem érzékeny bőrű alanyokon éri meg a tesztelés.

In vitro teszt: Nem hihető. Teljesen ignorálhatod is, ha ezt látod. Ezek petricsészés kísérletekre utalnak, azaz nem embereken/élő bőrszöveten tesztelik a hatóanyagokat. (A fenti kutatások az ‘in vivo’ kategóriába esnek, ami embereken/élő szöveten való tesztelést jelent.)

ORAC teszt: Ezt hagyjuk meg az ételeknek – azok antioxidáns hatását indikálja, de lassan krémek marketingszövegeibe is bekúszik. Feleslegesen, mert a krém nem ennivaló, és ezek amúgy is in vitro tesztek.

Hipoallergén: Nem jelent semmit. Ilyen egész egyszerűen nincs. A világon bármi okozhat allergiát – főleg, hogy az allergiák életünk folyamán folyamatosan kialakulhatnak. Attól még, hogy 100 embert összegyűjtünk, aki nem tüsszent a parlagfűtől, nem jelenti azt, hogy az nem allergizál. Egyébként ez sokszor arra is utal, hogy olyan alacsony százalékban tartalmaz hatóanyagot, ami nem is hatékony már. Főleg a natúr termékeknél számít ez, hiszen azt tartják, a természetes jobb a bőrnek. A natúr termékek ugyanúgy, sőt még inkább allergizálhatnak. Lehet, hogy egy adott anyag most nem csinál bajt, de öt év múlva allergizál. A bőrgyógyászatilag tesztelt termékek is okozhatnak irritációt vagy allergizálhatnak, épp a fent említett “ki tudja kin és min” típúsú tesztelés miatt. Az allergiás reakció soha semmi esetében nem kizárt.

Nem komedogén: Nem hihető. Elvileg nem tömíti el a pórusokat a krém, de hogy ki, mitől lesz pattanásos (főleg, hogy allergia is lehet az ok), az egyéni. A gyakorlatban inkább csak azt jelenti, hogy a textúrája megfelel a problémás bőr számára.

Detoxikál: Nem hihető. A bőr nem úgy működik, hogy kiengedi a méreganyagokat, és mivel elsősorban a védelem a sok rétegének a szerepe, ez nem ilyen egyszerű. Semmi de semmi nem tud méreganyagokat kivonni a bőrből. A pórusokat sem lehet nyitogatni csak úgy (a kedvencem a magazinokban a butaság arról, hogy a forró víz kinyitja a pórusokat – fellazítja a bőrt, de nem nyit ki semmit, különben nem lennének mitesszeres emberek és védőmaszkban kéne járnunk, hogy a szennyeződések ne juthassanak be :D). A szabadgyököktől sport és anyagcsere útján lehet megszabadulni.

Anti-ageing: Hihető is, meg nem is. Pusztán annyit jelent, hogy a termék gazdagon hidratál, azaz segíti megelőzni, simítani a ráncokat. Ránctalanító nincs (csak a retinolsav, peptidek vagy a fecskendő), egy krém csak simítani, optikailag csökkenteni tud a ráncok látványán. Ha a bőrt folyamatosan hidratáljuk, és védjük a naptól, biztos hogy kevesebb ránc lesz rajta, teljesen mindegy mit kenünk rá, amíg kenjük, automatikusan jobb lesz a textúrája.

Natúr: Nem sokat jelent. Bármire automatikusan ráírható, ha 10%-nál több natúr hatóanyag van benne – ami nevetséges, hiszen min. 80% kellene, hogy legyen…

Bio: Hihető. Ha a natúr hatóanyagok biogazdálkodásból származnak, jár a címke. Vannak, akik számára megnyugtató jelző, de amúgy nem jelent nagyobb hatékonyságot. Attól még hogy valami bio, ugyanúgy okozhat allergiát, pattanást, az eredményessége sem garantált. Elvi kérdés ez inkább, mint hatékonysági.

Mély- (hidratáló, tisztító stb.): Nem hihető. A bőr védelmi funkciót lát el – nem enged be semmit. A mély azt jelenti, hogy egy kozmetikum gazdag, de ez nem jelenti azt, hogy mélyre hatol. Ugyanúgy a bőr felületén hat, mint bármi más – a mélység amúgyis csak századmmétereket jelent a bőr esetén. Ha mélyebbre szeretnéd juttatni a hatóanyagokat, hámlassz! De a hámlasztás sem a “mélysége” miatt működik, hanem mert a drága kozmetikumaidat nem az elhalt szarurétegre pazarlod, hanem a friss, új bőrödre tudod kenni, így az jobban be tudja szívni a hatóanyagokat.

Állatkísérletek nélkül: 2013 óta az EU-ban tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, ill. bizonyos márkák mindig is hangsúlyozták ezek elvetését. Sajnos előfordult és mindmáig előfordulhat, hogy ezen márkák termékeibe kerül olyan hatóanyag, amelyet előzőleg már mások vizsgáltak védtelen állatokon. 😦 Reméljük, a szabályozás visszaadja majd a hitelét ennek a szóösszetételnek – és talán az egész világ követi majd azt az álláspontot, miszerint szükségszerűtlen az állatokon való kísérletezés egy sampon vagy egy arclemosó teszteléséhez.

Összefoglalva: a klinikailag tesztelt az oké, a bio is oké (bár nem ad hozzá a krémhez semmit), de érdemesebb kihasználni a digitális éra nyújtotta előnyöket – ha számodra hiteles személy ajánl valamit, próbáld ki, de ne a címke alapján dönts – nézd meg az összetevőket inkább, és ha szimpi, nézz körül, használja-e valaki más is. (Persze ha ő ajánlja se biztos, hogy neked jó lesz. :D) Végső soron te magad vagy a leghitelesebb tesztalany, de jó tudni, mit érdemes magadon is kipróbálni.

Reklámok

One thought on “Nagy Kozmetikai Címke Értelmező Kéziszótár”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: