Aknéra nem megoldás a benzoil-peroxid!

Azt ugye tudjuk, hogy akne ellen ezek az alapvető feladatok – belülről: megtalálni az okát, életmódváltoztatás (étrend- és stresszbeli, sok mozgással); kívülről: a baktériumok kiirtása, hámlasztás hogy ne is jöjjenek vissza, hidratálás/irritáció-csökkentés. Foglalkozzunk most az utóbbival.

Bővebben…

Életmentő izzadásgátlók túlzott izzadásra

Vannak, akik nagyon izzadnak – és akkor a nagyon alatt nagyon-nagyont értek: azt a túlzott mértékű izzadást, ami nemcsak nyáron a 40 fokban, hanem bármikor, akár 5 perc nyugodt séta után is bekövetkezik. Ezt nem is izzadásnak hívjuk már, hanem egyenesen dehidratációnak – amikor a hónaljfolt nem kellemetlen szagú, de a 10 cm-s hónaljrádiuszt is simán meghaladja. A kórosan izzadók ráadásul annyira izgulnak már eleve az izzadás miatt, hogy duplán rosszabb a helyzetük, mert a természetes izzadást a stresszes, érzelmi izzadásuk is megfejeli – az izzadástól való izzadás. :/

Na őket aztán pont nem érdekli, hogy mi van az alumínium sókkal, nekik megoldás kell, bármi áron, méghozzá gyors megoldás, hiszen vannak élethelyzetek, amikor az izzadás elfogadhatatlan – esetleges megszégyenülés forrása is lehet, márpedig az ember nem járhat örökké feketében ugye.

Itt van számukra néhány szuperhatékony megoldás:

Bővebben…

Így használd a teafa olajat

A teafa olaj hosszú távon remek bőrtisztító, pattanás elleni, természetes antibakteriális szer. Akkor szeretem leginkább használni, ha csak pár pattanásom van, ill. megelőző jelleggel, heti pár alkalommal, amikor nyugi van, de nem szeretném, hogy romoljon a bőröm állapota és csakúgy meglepjenek a gyulladt dögök.

Ha beszereztél egy jó kis 100%-os teafa olajat,

dr-organic-2453-68038-2-zoom

így tudod a rutinodba ágyazni:

Keverd!

2-3 cseppet bármihez hozzáadhatsz – az arclemosódhoz, a tonikodhoz, bármelyik arcmaszkodhoz, a hidratálókrémedhez, a samponodhoz – a tenyeredben kikeverve és a tonikos vattakorongodra cseppentve, nem bele csakúgy a tégelybe. 🙂

Olajszérumként akkor a legjobb, ha bázisolaj mellé kevered, pl. édesmandula-olajhoz, jojobaolajhoz, szintén a tenyeredben kikeverve.

A fürdővizedbe is csepegtethetsz belőle, ha antibakteriális, frissítő fürdőre vágysz.

Készíts pakolást problémás bőrre

Pár csepp teafa olaj + egy kanál méz – jó antibakteriális koktél, ha problémás, kombinált és dehidratált a bőröd, hiszen a méz hidratál

Pár csepp teafa olaj + aloé zselé – tökéletes, ha a pattanások mellett még érzékeny is a bőröd, az aloé bőrnyugtató hatású ugyebár

De keverheted agyagpor mellé is, hogy arctisztító pakolást kapj, de csak mértékkel.

Tisztán mindig csak mértékkel használd!

1-1 pattanásra közvetlenül is teheted, pl. vattapálcika segítségével.

Körömre, körömágyra is mehet közvetlenül – a körömgombán vagy a gyulladt körömágyon már pár nap alatt segít.

A mennyiség mindig rajtad és a bőrödön múlik, érezni fogod, mennyit bír, de ne vidd túlzásba – a teafa olaj irritáló lehet és NEM használható belsőleg, főleg hígitatlanul!!! Soha ne nyelj le belőle, ne tedd a szádba, a szemed köré vagy érzékeny területre stb.

Kedvenc teafás termék  – egyértelműen:

dr-organic-bio-teafa-tusfurdo-250-ml_151_800x800

Én imádom a teafa olajat, még az illatát is. Először zavart, de az áldásos hatása miatt az agyam már összekötötte az ápoló tisztasággal. Mivel jól keverhető szinte bármihez biztonságosan, magamhoz képest viszonylag kevés eleve kikevert teafa olajos terméket veszek. A Dr Organic teafás tusfürdője viszont elengedhetetlen lakója a fürdőszobámnak – különösen nyáron a fokozott izzadás miatt, ill. a friss illata feldob egy 40 fokban eltöltött nap után – ráadásul ennek a tusfürdőnek inkább enyhe menta illata van, mint teafa, így ideális lehet azoknak is, akik nem szeretik “a jellegzetes teafa illatot”. Enyhe antibakteriális hatása van, amit lehet továbbnövelni pár csepp hozzáadott teafa olajjal – pl. háton előforduló akne mérséklésére.

 

 

 

Miért ne használj soha semmit, amiben műanyag mikroszemcse van

Fogkrémekben, arcradírokban, radírozó tusfürdőkben biztos láttad már a kis műanyag (polietilén) szemcséket, amik vagy “radíroznak”, vagy jól mutató, esetleg beszínezett formában hatóanyagnak álcázott, valójában hatástalan térfogatnövelők.

Slider_1_-_A_Farewell_To_Microbeads

Az egy dolog, hogy utálom őket már csak a durva, karcolós és hatástalan, átverős működési mechanizmusuk miatt is, de ami miatt végképp soha nem vennék ilyet, az a hihetetlen környezetszennyezés, amit ezek a szemcsék okoznak.

Elektronmikroszkópos kísérletek kimutatták, hogy egy kozmetikai termék minden 150 milliliterében kb. 137 000 és kétmillió nyolcszáz ezer között van a mikroszemcsék mennyisége, átlagosan. Azaz egy radír minden egyes használatkor min. 100 000 apró műanyag szemcsét bocsájt a környezetbe.

Mivel műanyagból vannak a szemcsék, nem bomlanak le. Minden, ami a lefolyón át távozik, úgy ahogy van bekerül az élővizekbe – és az állatvilág jelentősen fogyaszt is belőlük.

Idézek:

“Körülbelül 700 tengeri élőlényfajnál megállapították, hogy természeti környezetükben  a szennyező anyagok 90 százaléka műanyag. A kutatók becslése szerint a kozmetikumokkal 80 tonna mikroszemcse mosódik bele évente az óceánba – egyedül az Egyesült Királyságban.”

80 tonna évente, egyetlen országban…El tudod ezt képzelni? Emiatt:

toothpaste microbeads

Nonszensz.

Végre az Egyesült Államok törvényhozása az ország teljes területén betiltotta a feleslegesen masszív környezetszennyezést okozó mikroszemcsék gyártását – 2017-től. Két év múlva eltűnnek az EU-tagállamok polcairól is. Nagyon kérlek, addig is ne vegyél ilyen terméket – mint mondtam, eleve tök hatástalan is. (Lehet, hogy talán addigra a többség meg is tanulja, hogy pl. csak AHA/BHA savval érdemes bőrt radírozni…)

A műanyag szemcséket helyettesítik természetes, növényi alternatívák, de továbbra is azt mondom, hogy a natúr dióbél meg mittudomén milyen mákszemcse, meg őrölt barackmag túl nagy ahhoz, hogy bármit is tegyen az elhalt hámsejtekkel, csak szanaszétkarcolja a bőröd. A “finom” érzet utána pont olyan, mint miután az asztalos lesmirglizte az asztalt – egyébként pedig mivel kézzel vitted fel, valójában a kezed csak úgy érzi, mintha simább lenne az arcod, hiszen azt is lekaristolta, síkosító összetevők tömkelege mellett. Az érzetnek semmi köze a hatáshoz…

A natúrszemcsék hatása egyébként még rosszabb, mivel szúros, nem lekerekített, eltérő szemcsenagyságokról beszélünk. Igazi tortúra a bőrödnek. Ha viszont épp ezt szereted, akkor is menj inkább kozmetikushoz profi, hatásos, mégis biztonságos mikrodermabrázióra olyan gyémántporszerű miniszemcsékkel, amik valóban annyira aprók, hogy képesek a bőrsejtjeid közé behatolni.

Ha meg masszírozni szeretnél a szemcsékkel, használj inkább kényeztető masszírozó eszközöket. Ordító a különbség.

microbeads_FB

 

Hogyan tárold helyesen a kozmetikumaidat

10-ből 9 nő arra a kérdésre, hogy hol tartja a bőrápolóit azt a választ adja, hogy természetesen a fürdőszobapolcon.

Fogadjunk, hogy te is. 🙂

Sajnos az ingadozó hőmérséklet és páratartalom tökéletesen alkalmatlan hellyé teszik a fürdőszobát a bőrápolóid számára.

Nyilván nem kell mindent a hálószobába vagy a hűtőbe költöztetned, de legalább azokat a drágább szérumokat, amiket szeretsz és drága pénzen vettél óvd azzal, hogy mostantól száraz, hűvös, páramentes helyen tárolod. Vagy legalább tartsd zárható polcon, ha csak a fürdő jöhet szóba. Kb. az arctisztítók maradhatnak egyedül nyílt színen. 🙂

A fentiek természetesen a sminktermékekre is vonatkoznak!

Na most már tudod, hogyan születnek a “2 hét alatt megváltozott az állaga, kidobtam a kukába, nem veszem többet, pénzkidobás volt!” típusú kommentek amúgy teljesen jó termékekről…

1622649_1672552579630066_1412202916841336046_n

Olyan jó lenne nekem egy ilyen kis minihűtő, de 1 sajna nem lenne elég. 😀

Milyen összetevőket nem érdemes egy rutinon belül használni 

giphy (3)

1 Bármilyen akneterápiás hámlasztó összetevőt – sose használd őket együtt, egy rutinban, külön-külön is irritálhatják a bőrt, hát még együtt. Ráadásul felesleges is pl. hámlasztókat halmozni. Pénzkidobás.

2 Retinol mellett felesleges AHA savakat használni – a retinol önmagában is tudja, amit a glikolsav, váltogatva tudod belőlük kihozni a letöbbet.

3 AHA-savat aszkorbinsavval (C-vitamin) is értelmetlen együtt használni. C-vitamin mellé egyéb növényi antioxidánsokat keress, pl. zöld tea. Én BHA-t se nagyon használnék mellette, mert egy sav bőven elég egy rutinba. Itt is a váltogatás a kulcs.

4 Niacinamide és C-vitamin – Őket is úgy érdemes, hogy az egyiket este, a másikat nappal. Én a C-vitamint tenném este és a Nicinamidot nappal 🙂

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fentiek közül bármelyikről is le kellene mondanod, csak fontos, hogy szedd szét őket külön rutinokra reggel és este, mert így tudod a maximumot kihozni belőlük. Az persze óriás marketingkamu, hogy a “mi termékünk annyira erős, hogy mással ne használd” 😀 tudjuk, hogy semmi, ami boltban kapható nem tud igazán erős lenni (ez alól csak a profi, nagyon magas százalékú, csak szakember által alkalmazható kémiai peelingek a kivételek), úgyhogy ezt hagyjuk is. Maradjunk annál, hogy felesleges két hasonló tudású terméket ötvözni. 

Könyvajánló: Tajti Ildikó – Esszenciális bőrápolás + Tindigo SIKER szérum teszt

Úgy kellett már egy hiteles bőrápolási kézikönyv a magyar piacra, mint egy falat kenyér.

Mint a vízhiányos bőrnek a hidratálókrém.

Bár kicsit sajnálom, hogy nem én írtam meg :D, a lényeg, hogy valaki megtette.

IMG_5541 (1)

Nem sok hiteles magyar bloggert ismerek bőrápolás témában, de Tajti Ildikó alias Tindigo, a szépségreceptek.hu népszerű szerzője az. Hozzám hasonlóan évek óta rengeteg energiát fektet bőrápolással kapcsolatos objektív kutatómunkájába, és most végre mindent összefoglalt egy sallangmentes könyvbe, amelynek címe Esszenciális bőrápolás.

A könyv olvasása közben kicsit zavarba is jöttem, mert sok helyen mintha a számból venné ki a szót. Abszolút egy nyelven beszélünk, és az igazán fontos dolgokban tökéletesen egyetértünk.

Tudja, hogy fényvédelem nélkül NINCSEN hatékony bőrápolás.

Bővebben…

Mérgek a bőrápolóidban? Aligha.

Fontos, hogy odafigyelj arra, mit kensz a bőrödre. Egyrészt azért, hogy az adott kozmetikum ne irritálhasson és ne ronthasson a bőröd állapotán, másrészt azért, hogy azt a hatást biztosítsa, amit elvársz tőle és amiért fizettél. De azért az összetevőkkel kapcsolatos pánikkeltésnek nem kellene feltétlenül felülnöd.

Manapság divat néhány potencionálisan irritáló – főleg szintetikus – vegyületet méregnek hívni. “Tele van méreggel.” Nap mint nap olyan fősorokkal van tele az internet, hogy MÉREGANYAGOK vannak a bőrápolóidban. Nem is olyan régen én is bedőltem ennek, de mikor alaposabban utánanéztem, sok-sok szakember végül megértette velem, hogy ez alaptalan félelemkeltés, jól ismert marketingtechnika csupán. Így hát revidiáltam a véleményemet. Elmagyarázom, miért.

A méreg definíciója a wikipédia szerint:

“Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. 

Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint: “Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg.

Megismétlem tehát: a méreg dózisfüggő. Bármilyen anyagot, legyen az natúr vagy szintetikus, a mennyisége tesz méreggé – vagy nem méreggé.  A mai kozmetikumokban képtelenség, hogy annyi legyen bármiből is, hogy az méregnek minősülhessen! Irritatív lehet, igen, de méregnek semmi esetre sem mondható, hiszen a mérgezés az adagolástól függ – sok olyan, egyébként főleg natúr összetevő számít gyógyhatásúnak, ami egy bizonyos mennyiség fölött már mérgezne. Gondolj csak a gyógyszerekre. Na most a krémjeid, bőrápolóid fizikailag/mennyiségileg semmiből sem tudnak annyit tartalmazni, hogy mérgezhessenek! Továbbra is figyelj oda, mi jó a bőrödnek, mi nem, mi irritál, mi nem, csak ezzel a szóval, hogy MÉREG, ne dobálózzunk a média után. 🙂

Ha genetikai hajlam vagy fennálló egészségügyi probléma miatt félsz a kemikáliáktól persze megértem. De nincs összeesküvés, valójában a bolti termékek csak igen kevés %-ban tudnak bármit is tartalmazni a jogi előírások alapján (azért hogy csökkentsék az esetleges bőrirritációkból származó problémákat, így csökken egyébként a hatékonyságuk is, amivel ugye a házi kencések szoktak érvelni, hogy ők többet tudnak tartalmazni a hatóanyagból – azonban így irritálóbbak is lehetnek a bőr számára, főleg parabének és tartósítók hiányában). Egy Estée Lauderben meg lehet bízni, akkor is, ha van piros jelzésű összetevő némely krémjükben. Nyilván visszarakhatod, mert vörösséget, pattanásokat okoz, esetleg irritáció lép fel, vagy az egész elvi kérdés számodra, csak ne hidd, hogy a használata egészségkárosító lehet. Ez a piros jelzésű kémiai fényvédőkre is igaz – irritálhatnak igen, de ekkora mennyiségben NEM MÉRGEK, nem mérgeznek. Az izzadásgátlódban lévő alumínium mértéke is szigorúan szabályozva van. (Az izzadásgátló esetében nem az összetevő a gond, hanem a működési mechanizmus. Eltömíti a pórusokat, de nem MÉREG, és semmilyen tanulmány nem tudta bizonyítani a rákkal való összefüggést.) Ha már nagy szavakkal és jelentésekkel dobálózunk, dobálózzunk jól.

Mérget utoljára akkor tettek a nők a bőrükre, amikor még egyáltalán nem szabályozták a kozmetikai piacot és mindenki azt csinálhatott és mondhatott a termékéről, amit akart. Az 1910-es, 20-as, 30-as években, amikor még gyerekcipőben járt az atomkutatás, például radioaktív anyagokat kentek a nők a bőrükre, mivel megjelentek azok a márkák, akik rádiumot és tóriumot kevertek termékeikbe. A Boots, a Harrods és a Selfridges mind árulta ezeket. 😀 :/

Illetve közismert, hogy azokban az időkben, amikor az alabástrom bőr árulkodott az arisztokrata vérről, arzént, ólmot és higanyt kentek magukra a nők méghozzá hatalmas dózisban, hogy holtfehér arcbőrük legyen – így beállt a várva várt holtsápadtság igazából is, azaz szépen lassan belehaltak a nők a “szépségükbe”. A képen látható Erzsébet királyné egészsége is ezektől a szerektől romolhatott folyamatosan. A bárányhimlő után maradt hegeit próbálta kétségbeesetten elfedni, de a fehérítő kozmetikumaiban lévő nagy mennyiségű ólom miatti mérgezés tüneteit (rohamos kopaszodás, rohadó bőr, rothadó fogak) csak még több ilyen termékkel próbálta elfedni. Élete vége felé betiltatta a tükröket kastélyában, a festők pedig csalni voltak kénytelenek a portréin (a retusálás előfutárai). Hiúsága miatt egyedül maradt, végül pedig amikor már egyetlen foga sem maradt, az öregedés és egyedüllét miatti depressziója fokozhatta leépülését.

Ezek mérgek voltak, igen. Bizonyítottan egészségkárosodást, olykor halált okoztak. Szerencsére ma már ez nem fordulhat elő (főleg egy nagymárkánál, pláne az internet és a közösségi média virágzása óta). A “méreg” szó használata csak egy hatásvadász marketingfogás, amikor valaki azt szeretné, hogy valamit ne vegyél, természetesen azért, hogy az övét válaszd. De a szavaknak súlyuk van, figyeljünk hát oda, mit mondunk rágalmazás helyett.

U.i. Talán nem ide tartozik, mert nem bőrápoló, de itt jegyzem meg, hogy egyetlen olyan terméket találtam – épp a munkám során – ami bizonyítottan egészségkárosító hatású lehet, és az a tampon… :/ Nem érdekel, mit írnak, én láttam az egyik márka valós kutatását, ami után én egy életre mellőzöm. De itt is fontos megjegyezni, hogy itt is a működési mechanizmussal van a baj, nem is az összetevőkkel. (Szerintem az egész termék létjogosultságának az alkalmiság lenne a lényege, de mindegy.) A hajfestékek, körömlakkok egészségkárosító hatásáról azonban tényleg nincs egyértelmű bizonyíték, hiszen mind a mai napig nem tudjuk, hogy mennyi az annyi.

Te mit gondolsz?